ILLEDblog

Utca szélén lépcső forma,
Kiszögell a Bérkocsisra.
Megbotlanál talán benne,
Ha a hajnal fénye nem derengne.

A Nap a házak fölé kúszik,
Napház tövén koldus nyugszik.
Romkocsma-nép régen pihen,
Hazamentek bicikliken.

A lepcső-kocsma bezzeg hangos,
Kiabál a főkolompos,
A testvérek kurjongatnak,
Reng fölöttük minden ablak.

Szikrát hány egy részeg ember:
„Rámjössz a nyomorék kezeddel?"
Megcsillan a kannásbor is:
Aurora Borealis.

Autó robog át a sarkon.
Ne fussanak olyan nagyon,
Az Isten áldja meg kenteket,
Jobbkéz felől bármi jöhet.

Ördög bújjék a villamosba,
Emberünket jól otthagyja.
Keserűen, szatyrot fogva,
Táblába üt, hogy: „Te kurva!"

Megint jőnek robogtatnak,
Elsőbbséget most sem adnak.
Szép nagy tábla inti őket,
De ők mégis összemennek.

Betétlapot egyik sem ad,
Kiüvöltik torkaikat,
Véget vetnek a jókedvnek:
Kihívják a rendőröket.