Mindegy, hogy Magyarország foglalja el Romániát, vagy fordítva, hiszen mindkét esetben egy ország lesz a kettő.
Mégis aggasztónak találnánk, ha most aszondaná Románia, h lerohanja kis hazánkat. Mert mindkét esetben lenne egy domináns terület, a rajata azért többségben levő domináns nemzettel, mely egy külön társadalmi osztályt alkotna az országban, és rákényszerítené a másikra domináns kultúráját: hagyományait, értékrendjét.
Erre alapozom, hogy a kultúra harca folyik ma a világban. Vannak kultúrát hordozó emeberek, akik féltve őrzik azt és szeretnék, ha túlélné az időket a kultúrájuk. Vannak nagy tömegek, akik nem bírnak valós kultúrával és a mindenkori domináns kultúrával azonosulnak.
Ma Magyarországon egy nagy kultúrellentétet látok, amelyet közvetve tükröz a politika jobb-bal ellentéte: a dzsentri-zsidó ellentétet.
A zsidó értékrend történelmi beidegződései folytán (szétszóradtatás, üldöztetés) a legéletképesebb értékrend.
A dzsentri értékrend idealisztikus, a társadalmi megbecsülésben nyakig ülő ember értékrendje, aki túl büszke és csak jobbítani szeretne a világon.
A két oldal hajlamos egymásra úgy tekinteni, mintha az egyik oldal valamiféle erkölcsi, a másik meg értelmi minusszal rendelkezne, holott ezek csak történelmi beidegződések.
A lecsúszott dzsentri értékrendű rögtön zsidósodik, hogy újra felkerüljön (pl. legtöbb "jobbos" vállakozó), a megbecsült státust elért zsidó értékrendű elkezd a csúcson felelősen érezni, ergo dzsentrisedik (Weiss Manfréd; dédnagyapám).
Szerintem a húszadik századi magyar történelmet végigkísérte ez az ellentét:
a század eleji keleti pogromok következtében rengeteg zsidó érkezett Mo-ra, akik egy nagyon életképes értékrenddel ilyen nagy tömegben, a már a magyar társadalomba betagozódott, régi zsidókkal szemben is ellenszenvet kelltettek.
Válasz: I. és II. zsidó törvények.
Erre válasz: '50-es évek.
Most valamiféle "utódok harca" dúl Magyarországon, és akit a történelem során az egyik oldalon meghurcoltak, az érvek nélkül identitásbeli elfogultságból fúj a másik oldalra
(-Fasiszták! -Komcsik!). Dehát mindkét oldalt nagyon csúnyán meghurcolták.
Mi, belgák hova álljunk?
De mi a helyzet azokkal, akik a két értékrend keveredésében vannak? Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a Lónyayban önző bipsi vagyok, náltok meg miépes fasz. Pedig én csak önmagam vagyok. Keserves egy szerep ez, higgyétek el, és akárhány (nagyon kevés) hasonszőrűt látok, mind ezen rágódik.
A baj az, hogyha nem tagozódsz be egyik oldalra sem, akkor mindig a másik oldal leszel: a dédnagyapám családját felfelé elgázosították a nácik, lefelé kényszermunkatáborba vitték, vagy emigrációba kényszerítették a komcsik. Mert nem volt egyik oldal sem... vagy mert mindkét oldal volt.
Ha a nagyanyám annak idején enged a belügy nyomásának, és vállaja, hogy jelent az olaszországi emigránsokról, megússza a 4 év börtönt, de nem tehette, mert már dzsentri értékrenddel volt átitatva a zsidósága. Ha nem utazik ki a milánói Scala-ba szólóénekesnek, szóba se kerül a jelntés, de muszáj volt, mert tele volt internacionalizmussal átfűtött zsidó bizonyítási vággyal..
Nagyon ráférne erre az országra, hogy valaki közvetítsen, és érveket vigyen bele ebbe a Fradi-MTK szurkolói összecsapásba.
Utolsó kommentek